Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for the ‘Képek’ Category

Csodaszarvas

Szarvas képeim  kötődnek talán legtöbb szállal a hún-szkíta-avar-magyar díszítőművészet és szakrális hagyomány gazdag képzeletvilágához. Festettem, faragtam, rajzoltam a szarvasokat régtől. Csodaszarvas címmel 3030-soros éneket is írtam (lásd Könyvek és Írások). Magyar Adorján szerint a szarvas a csillagos ég maga. Eredet mondánkban az Ég küldötte. Emese álma mítoszunk a szarvas (ünő) női minőségére utal , melyet a fenséges Turul, a Fénymadár látogat meg.

Mindig szeretettel és tisztelettel közelítettem ehhez a nagyerejű, óvó-védő jelképhez. Ajánlom olvasóim szeretetébe is!

Más képeim, rajzaim is elsősorban a magyar mitológiát idézik (pl. forgórózsa, életfa-világfa-égig érő fa, virágbokrok, szerves bozótok, lélekmadarak …), így megidézői galaxisunk, kozmoszunk rendjének és elemeinek (pl. Nap, Hold, bolygórendszer, Szíriusz, Orion, Tejút …). Azaz; teremtő erő, megtartó erő, lebontó erő, kiáradó és visszavonulást tápláló erő stb. ..

Szerkesztése folyamatos …

Reklámok

Read Full Post »

“Forogjatok kerekek”

Élő, lüktető  galaxisunk miniatűr képei ezek.  Belső világuk felmérhetetlenül  és ábrázolhatatlanul gazdag.  Úgy érzem,  ez a tudásbeli gazdagság  jelenik meg a régi imamotívumban is: “Forogjatok kerekek, őrizzetek angyalok.” Az angyalok e két rajzomon egy közös középpont körül szálldosó madarak. (A madarakról még olvashatsz egy másik képcsoport kapcsán.)

.szerkesztés alatt …

Read Full Post »

“Égen menő szép madár…”

Őseink is tudták: a madarak különleges lények. Hírhozói egy általunk már elfeledett csillag-világnak. Sok-sok grafikán próbáltam már halhatatlan szépségüket megmintázni…

A “Lélekmadár” egyenesen a mi legbensőbb társunk. Az “égen menő szép madár” pedig az “Angyal”. Nagyon tanulságos és szép anyanyelvünk üzenete minderről.  A MaGYaR és MaDáR szó egymás hangalaki társai (a délszlávok pl. minket madar-nak hívnak). De ugyancsak ebbe a hangzócsoportba tartozik az aNGYaL szó is.  Magyar, madár, angyal…

Az első rajzot körbefutó szöveg legkedvesebb mesém (a MeSe = MiSe ! , a lélek tápláléka !) egy részletét tartalmazza.  Azt, melyben a kereső rátalál legbensőbb szellemi énjére :”Óh te szép Aranymadár! Eljöttem éretted… Oh de sok országot, világot bejártam, míg reád találtam. Gyere le, gyere le, megismersz-e engem? És megismerte az Aranymadár…” (Az Aranymadárról még másutt is olvashatsz weblapomon , pl. Fotók…, Írások.)

A második madarat az egyik legszebb ősi (archaikus) imánk fogja keretbe. Látomás ez, a magasabb világok üzenete : “Égen menő szép madár / De nem madár, szárnyas angyal / Szárnya alatt szent oltár / Szent oltárban igaz hit / Igaz hitben Boldogasszony / Igaz hitű Boldogasszony nyiss ajtót”.

A harmadik madár szintén Az Aranymadár című mese szövegét élteti. A mese egy világkorszak folyását érzékelteti, mint ezt a Könyvek felületen leírom. Ennek reményteljes vége a mese (mise) zárszava: “És az Aranymadárral visszatért a király országába az öröm,  szeretet és boldogság, és így élnek ott ma is, és fognak élni mindörökké.”

Ajánlom a látogató szeretetébe Madaraimat!

Read Full Post »

Világom-virágom

Grafikai témáim közül a virágok a legkedvesebbek (a madarak mellett). Hamvas Béla írta Babérliget könyvében: ha élete alkonyán a halál angyala megkérdezné,  sajnál-e itt hagyni valamit, egyedül a virágok jutnának eszébe. … Megértem!

A bemutatott grafikákon rovásírással készült közegben jelennek meg a viráglelkek. Arannyal és ezüsttel rajzolom őket, hogy fényességük jobban tündökölhessen (igaz: ez aztán technikai nehézséget szül a fotózáskor, másoláskor).

Szerkesztése folyamatos.

Read Full Post »

“Én lefekszem én ágyamba…”

Látszólag három nagyon egyforma grafikát lát az erre a bejegyzésre kíváncsi látogató. Megszemlélve őket azonban kitetszenek a különbségek is. Igazából ez egy sorozat. Egy  eseménysor részletei. Talán misztikusnak hathat, bár egészen valóságos is lehet bárki számára. A képek alatt a szövegek rövid bemutatása és értelmezése olvasható.

Szerkesztése folyamatban …

Read Full Post »

Napszentület


Az itt látható képek nagyobb,  részletrajzokban gazdag alkotások egy közös motívumának a kinagyításai. Megszerettem a magános elmélkedőt. A fa és ő bennem összetartoznak.

Miután elég sokszor megrajzoltam már, egy verses párhuzam is beúszott, s lett egyre világosabbá bennem. József Attila írta: “Kiülnék / a fehér habú zöld egek,/ fecsegő csillagfellegek/ mellé a nyugalom partjára,/ a nem üres űr egy martjára, / szemlélni a világokat, / mint bokron a virágokat.” Az élő, lüktető mindenség örök szépsége ragad magával. A mindenségé, ahol minden él. És: nincs halál. Béke, béke, béke.



A “Lángoló életfa” teljes egészében látható a Képtárban. A fa valójában egy a személlyel. Ez az ő élete fája. Sok-sok arany gyökere, arany ere táplálja ég felé nyúló vágyait, lángjait.

Mindig elbűvölt Márton szép Ilona balladája; az “égbe vitt lány” . Őseink bölcsessége és tiszta hite szeplőtelen szépséggel szólal meg benne. Feldolgoztam tanítványaimmal rítus-játékként, és rajzoltam, festettem több változatban. Énekelve Katona Mónika és Lovász Irén cd-jéről hallgatom újra és újra ezt a gyönyörű misztériumot. A középső részlet e balladához kötődik.

A Napszentület több részlete látható a Képtárban. Azt hiszem, “szerencsés” pillanatban készült. Ma is érzem – rátekintve – a Mindenség nyugalmát, rendjét és szépségét. A táltos-fához vezető ősök útja ugyan mára már be-beszakadozott, de a mindenség zenéje él, és füledbe súgja, merre vezet a te utad. Csak figyelj. Légy nyugodt és csöndes. …És már hallod is!

Read Full Post »

Tündérerdő

Amióta csak rajzolok, a Fák jelentik számomra az egyik legfontosabb megjeleníthető témát. Ég felé törő szépségük, méltóságuk különösen kitetszik egy fenyő vagy bükk erdőben járva. A fák beszéde, susogó lombkoronájuk dallama maga a halhatatlanság üzenete.

Itt most legújabb és legkedvesebb pasztell-képeim részleteit mutatom  be. De természetesen grafikus megoldásokkal is sokat és sokféleképpen közeledtem már e témához . (mindezekről még részletesebben írok ill. a Képtárat ajánlom a látogató figyelmébe.)

Népünk életében is különösen fontos volt világunk ezen fenséges jelensége. Áthagyja meséinket, hitregéinket a többosztatú világfa, életfa tudása. Ugyancsak így van Máni hitrendszerében, melyről több helyen is említést teszek  (lásd Imakövek). Ott többek között “dicséret oszlopa” néven neveztetik életünk fája. (Ajánlom még az Írások felületet, s a “Mesék…” bejegyzést.)

A fák benső világa …

Read Full Post »